Iskolánk már negyedik alkalommal nyerte meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett pályázatot, melynek célja az, hogy a magyar diákok megismerjék a határon túli magyarok kulturális és történelmi örökségét.

2019. május 27-31-ig a hetedik osztályos tanulóinkkal Szlovákiába látogattunk el. Először a kékkői Balassi család nyomába eredtünk: a várrom és a barokk kastély történetének felfedezése után nem hagytuk ki a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumát sem.

Következő megállónk a török korban fontos szerepet játszó Füleki vár volt, mely a város közepén magasodó vulkáni bazaltkúpra épült. A Bebek-torony különböző szintjein bepillantást kaphattunk a vár, a város, sőt az egész térség történelmébe - teljesen az őskortól kezdve. Az estét már Szádalmáson töltöttük egy gyönyörű, hegyvidéki faluban.

Másnap Szilicére utaztunk, ahol a fennsíkon található Silica Magyar Tannyelvű Alapiskola alsós kisdiákjai köszöntöttek minket magyar népmesékkel és népdalokkal. A kölcsönös iskolabemutatások után hetedikes tanulóink ajándékokkal és közös játékkal tették felejthetetlenné a szilicei alsósok számára az együtt eltöltött időt.

A Gombaszögi - cseppkőbarlang felfedezésével folytatódott tovább a nap. Gyönyörködhettünk a fehér, vörös és fekete színekben pompázó cseppkövekben és képződményekben.

Ezt követően Rozsnyón tettünk irodalomtörténeti sétát, majd az Andrássyak életútját követve felkerestük Krasznahorkaváralján a "gömöri Ravenna" mesebeli palotáját.

Kassára érkezve a híres Szent Erzsébet-dómba látogattunk el, ahol koszorúval tisztelegtünk II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona emlékének. Márai Sándor bronz emlékművénél nemcsak fotót készítettünk, hanem megtudtuk azt is, hogy az író minden művét magyar nyelven írta.

2019. május 27-31-ig a hetedik osztályos tanulóinkkal Szlovákiába látogattunk el. Először a kékkői Balassi család nyomába eredtünk: a várrom és a barokk kastély történetének felfedezése után nem hagytuk ki a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumát sem.

Megtekintettük Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű erődítményét, Szepes várát. Lenyűgöző látvány volt a vártörténelmi kiállítás, a középkori fegyverek, a kínzó kamra, a Szent Erzsébet kápolna, a gyönyörű kilátás a legmagasabb toronyból.

Késmárkon megnéztük az evangélikus templomban Felső-Magyarország fejedelmének, gróf Thököly Imrének a szarkofágját. Meglátogatjuk az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot is. Az egyedülálló faépítmény tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül.

Utunk során a Magas-Tátra hófödte hegycsúcsai vettek körül minket, melyek az esős idő miatt sűrű párába burkolóztak. Így érkeztünk el Lőcsére, ahol megcsodáltuk a reneszánsz építészet egyik legjelentősebb alkotását, majd a Szepesi Múzeum ismertetőjét hangfelvételről hallgattuk meg. A tanácstermet díszítő festmény tanítványainkat is megihlette, ezért erről „élőképet” készítettek. Többen is izgatottan várták a találkozást a „lőcsei fehér asszonnyal”, Jókai ismert regényének hősnőjével.

Az ötnapos kirándulás végéhez közeledve Hibbén Balassi Bálint sírját koszorúztuk meg. A templomkert előtt a magyar és szlovák kulturális minisztérium emléktáblát állított. Megtudtuk azt is, hogy ennek egyik létrehozója idegenvezetőnk volt.
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki… kezdetű művét a fiúk elszavalták a lányoknak, kik a versnek megfelelően csupán csak elmosolyodtak.

Terv szerint megálltunk Szklabonyán, Mikszáth Kálmán emlékházánál, ahol az író életéről, munkásságáról szerzett ismeretek felidézése, kiegészítése után a korabeli népi játékokat is kipróbáltuk.

A „Határtalanul” program során sokat tanultunk. Rendkívül jó érzéssel töltött el valamennyiünket, hogy a Felvidéken élő magyarok milyen ízesen beszélik a magyar nyelvet és ápolják a magyar hagyományokat. Az esős és hideg idő ellenére új élményekkel gazdagodva értünk haza. Csodálatos volt ez a hét.